2011. szeptember 20., kedd

Paulo Coelho - Az alkimista


A könyvet egyszer pár éve már kölcsönkaptam és egy éjszaka alatt kiolvastam, mivel vissza is kellett adnom. Csakhogy ez pont nem az a könyv, amit anélkül értelmezni tudna az ember, hogy nem szépen lassan, a szavakat megrágva olvassa.


Coelho műve egy fiúról szól, aki megvalósítja a Kéz által írt "Személyes Történetét". Az útra egy álom vezeti rá, amit kétszer is megálmodott. Ahhoz, hogy végigérjen a történeten, viszont meg kellett tanulnia olvasni a jelekből, meg kellett tanulnia a világegyetem nyelvét, amely segít neki. Útja során találkozik egy alkimistával, aki többek között megtanítja arra, amire a kis herceg tanít, hallgass a szívedre. Útközben találkozik a szerelemmel is, amit összetéveszt a kinccsel egy ideig. De rájön, hogy a szerelem nem akadályozhat meg abban, hogy véghez vidd személyes történetedet.


Kicsit viszont elgondolkodtat, hogy ha tényleg nincs véletlen, minden előre meg van írva - így a személyes történetünk is - hogy lehet mégis az, hogy valaki nem viszi véghez? De tegyük fel a Kéz akarja így, amely írta, hogy ne úgy történjen....akkor én egyáltalán jó úton haladok? Tudom-e, és ha igen, jól olvasom-e a jeleket? Elgondolkodtató!

Ezerszer jobb könyve Coelhonak, mint például A győztes egyedül van c. könyve!! 


1 megjegyzés:

  1. Szép jó estét, Kedves E.! :)

    Örülök hogy elolvastad úgy is, hogy közben nem hajtott a tatár, és élvezhetted is. Remek könyv, igazán remek :)
    Több dologról mesél a könyv, amikről régen már beszélgettünk... :)
    Aminek igazán örülök, az az, hogy elgondolkodtatott. Örülök.
    Aki eljut a piramisokig, utána haza indul, és várják. "Jövök már... jövök." :) A Kézben meg első lépésnek jobb ha megtanul hinni az ember, és mellőzi a logikát. Kezdésnek már ez is megteszi :)
    Szeptemberi a bejegyzés... Kíváncsi vagyok mostanáig, mire juthatott a kicsi E?

    Üdv:
    L.

    VálaszTörlés